Erdély egyik leglátványosabb, és a legtöbbek által látogatott kirándulóhelye a Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc között alakult ki. A természettudományos magyarázat szerint a hasadék egy víz által kivájt mészkőbarlang tetejének beomlása következtében jött létre.
A mintegy három kilométer hosszúságú szurdokvölgy alján, a 200 méteres magasságot meghaladó sziklafalak között folyik végig az Aranyosba ömlő Hesdát-patak.
A hasadékhoz számos Szent László legenda kapcsolódik, a király lova patkójának a helye még ma is látszik az egyik kősziklán, a Patkós-kövön.
A hasadékban 32 feltárt barlang van, melyek közül a legnagyobb a 75 méter hosszú, 19 méter széles és 11 méter magas Porlik-barlang, ahol cseppkövek is találhatók. Híresek még a II. Rákóczi Ferencet támogató betyárról elnevezett Kis- és Nagybalika-barlangok is. A barlangok többségének megközelítése azonban kifejezetten nehéz és veszélyes.
Gazdag növényvilágára jellemző, hogy az országban élő 3500 növényfajból itt 997 féle megtalálható. A csúcsok árnyékában, a szélvédett szorosokban és a sziklahajlatok között megmaradtak a harmadkori, a jégkorszaki, a fekete-tengeri és a pannóniai, a sztyeppei, valamint az alpesi növényfajok is.
A Tordai-hasadék 1939 óta természetvédelmi terület, ma 125 hektár felületet képez.

Autóbuszos megközelítése Mészkő településen keresztül újra lehetséges.