A Kőd-hegyvonulat és a Rákos-patak mentén a Középcsíki-medence kijáratánál fekszik. Egy községet alkot Göröcsfalvával és Vacsárcsival. Helyi hagyomány szerint a székelyek az ősidőkben pogány szertartásokat végeztek a területen.

Késő gótikus, lőréses és bástyás kőfallal körülvett közös templomuk göröcsfalvi területen fekszik, és a Székelyföld egyik legszebb műemléke. Régiségét a Hunyadiak címere (holló) és a Hunt-Pázmány címer (aranyozott félhold és csillag) is jelzi.
Maga a templom a hajdani Kisasszony egyházközség temploma volt, valószínűleg 1463 körül keletkezett. Rövid ideig Mária-kegyhely volt. Egy nagyhírű, és csodatételeiben a somlyói Mária-szoborral vetélkedő Mária-szobor volt a templomban, amelyet Székely Mózes katonái 1602-ben tűzre vetettek. Harangtornya vaskos falainak mezőnye négyzetekre osztott, amelyekben pogány és keresztény szimbólumok szokatlan rajzai keverednek. Jelentésük megfejtésével többen is próbálkoztak, idáig sikertelenül. 1507-ben, amikor a tornyot restaurálták, valószínű, hogy egyes jegyeket újrarajzoltak a keresztény ízlés szerint. A zodiákus csillagképek ábrázolása így is rendkívül érdekes emlék maradt.
A templomkertben található Zöld Péternek, a mádéfalvi veszedelem idején a székely ellenállási mozgalom vezéralakjának síremléke.

Látnivalói még a Bogáti-dombon levő Szent Jakab-kápolna, a Cserey-kúria - Cserey Mihály emlékíró szülőháza -, ami egyszerű falusias ház, fatornácos homlokzatán festett vadászjelenetekkel, és a népvándorlás kori vármaradvány, a Hargitán található Pogányvár. A várhoz a falu központjából kék kereszttel jelzett turistaút vezet.
A Bogáti-domb aljában több borvízforrás fakad, néhányukat a helyi meleg fürdőben használják. Egyikük kitűnő ivóvíz.

Rákoson a főút mellett, Göröcsfalva felé, Szervátiusz Jenő által faragott kopjafa látható.